Pincék

a sátoraljaújhelyi Zsolyomka patak völgyében

A Tokaj-hegyaljai világörökség területén - Sátoraljaújhely város központjától kb. 800 m-re található, az 1200-1400-as évek során kialakított zsolyomkai pincesor, amely télen, nyáron egyaránt várja az idelátogatókat.

A pincék a Magas-hegyi felvonóhoz és kilátóhoz, illetve a Szár-hegyre vezető út melletti völgyben találhatók, a lassan csörgedező Zsolyomka patak két oldalán helyezkednek el. Ez a gyönyörű környezet magyarországon, de talán a világon is egyedülálló ritkaságnak számit. A csodálatosan szép természeti környezet a területet körül ölelő erdő friss levegője, a csendet megtörő patak csobogása és nem utolsó sorban, a pincékben kóstolható minőségi és különleges minőségi borok- furmint, hárslevelű, sárgamuskotály, a szamorodnik és a különböző puttony számú aszúk – felejthetetlen élmény nyújtanak a turistáknak és a bort kedvelő látogatóknak egyaránt.

A terület kiinduló, de kellemes végpontja is lehet azoknak a turistáknak, akik az innen megközelíthető magyarországon szintén egyedül álló Magyar Kálváriához, Országzászlóhoz és az ott lévő-zarándok helyhez-, kápolnához akarnak feljutni.

Ugyancsak innen lehet közúton megközelíteni a Magas - hegyi sípályát és az ország leghosszabb libegőjének középső állomását.

A közel harminc pincében a borkészítése -elsősorban - az ősöktől elsajátított módon történik, erről szüret idején -szeptembertől, október végéig- az idelátogatók saját maguk is meggyőződhetnek és megkóstolhatják a szőlő levét, a mustot is.

Már hagyománynak számit hogy a „Zsomolykai” Pincék Egyesülete a város Önkormányzata és közintézményei Simon, Juda napját – a hagyományos Tokaj-hegyaljai szüret kezdetét október 28. - a – megelőzően megrendezi a „ZSOLYOMKAI NYITOTT PINCÉK „napját, hagyományos disznóvágással és kulturális programokkal egybekötve. /Ebben az évben erre 2011. október 15-én kerül sor/

A város és a térség egyik legnagyobb jelentőségű beruházása, 7 teljesen új attrakciót,számos új épületet és új utat foglal magába. A beruházás részben Európai Uniós pályázati forrásból, részben Sátoraljaújhely Város Önkormányzata saját forrásából valósult meg.

A sportcentrumot egy több mint 3 km teljesen új szilárd burkolatú úton lehet megközelíteni, a gépkocsikkal érkezőket pedig újjáépített, kibővített fizető parkolóhely fogadja.

A vendégek teljes körű kiszolgálására és kényelmének biztosítására a Magas-hegyen helyet kapott egy kétszintes kiszolgáló épület, mely magába foglalja a sportolási lehetőségek teljes körű kiszolgálását. Az épület tartalmaz egy hideg-meleg konyhás nyitott és fedett étkezőrészt, valamint női férfi zuhanyzót, öltözőt, irodákat, raktárakat, orvosi szobát, sí kölcsönzőt, pénztárat és információs pontot. Mozgáskorlátozottak számára akadálymentes lift biztosítja a közlekedést.

A Kalandpark területén az év 365 napján síiskola működik, ezzel is segítve a vendégeket.

A nagycsaládosok nyugodt kikapcsolódását a gyermekük számára egy Európai Uniós norma szerint épült gyermekjátszótér biztosítja.


A Magas-hegy jelzett turistautak találkozóhelye, ahonnan több felé indulhatunk a természeti értékekben gazdag Zemplén tájaira. Kiváló hely osztálykirándulások, erdei iskolai foglalkozások, közösségi rendezvények számára
 

Bobpálya

Közép-Kelet Európa leghosszabb téli-nyári bobpályája (2275 m), melyet 2009. július 20-án adtak át. Egy abszolút biztonságos négy csövön rögzített bob kocsival történik a lecsúszás. Minden utas önállóan irányítja a bobot. A pálya adottsága, elhelyezkedése, szépsége felejthetetlen élményt nyújt. A kocsik négy kereken gurulva, centrifugális fékkel, 37 km/órás sebességnél lefékeződnek, így lekorlátozzák a sebesség extrém megnövekedését azokon a pályaszakaszon, ahol a pálya lejtése több mint 10%-os.

 

Téli-nyári sípálya

Az egykori Úttörő Olimpiák és számos Alpesi verseny helyszínéül szolgált sípályán, az ország leghosszabb és legszélesebb műanyag sípályát helyezték üzembe. A sípálya teljes felületét borító 9300 m2 ,,NEVEPLAST" lefedés teszi lehetővé a négy évszakos síelést.

A NEVEPLAST minősége az egyik legkorszerűbb típusok közzé sorolható. A pályán való síelés közel olyan érzést ad, mintha havas-jeges pályán síelnénk. A mai Carving technika kiválóan alkalmazható és élvezhető rajta. A négy évszakos ,,NEVEPLAST" műanyag nem tesz kárt a sífelszerelésben, és abszolút környezetbarát. Ellenáll a fénynek, fagynak és nem kell felszedni a téli időszakban. Hó hiányában kiváló helyszíne lehet országos bajnokságoknak és Diák Olimpiáknak.
Megfelelő időjárási körülmények esetén a sípályán hóágyú üzemel (2011/2012-es szezontól).
 

Tubby

A sípályánál említett anyagból rendelkezésből áll egy 3x60 m hosszúságú, kanyargós ,,TUBBY" pálya amely használata semmilyen tudást nem igényel és a gyerekek nagy kedvence. A csúszást megelőző feljutást a ,,varázsszőnyeg" elnevezésű felvonó biztosítja.

 

Kötélpálya

.A 495 m teljes hosszúságú, 4 nehézségi fokú Kalandtúra pálya várja a gyermekeket és a kalandvágyó felnőtteket egyaránt. A pálya végén 100m hosszú ,,CANOPY" lecsúszó drótkötélpálya teszi emlékezetesebbé a túrát. Mindezt tarkítja egy mászófal, mely kicsiknek és nagyoknak egyaránt próbára teszi fizikai állóképességüket.

 

Símúzeum

A régi síházban kialakításra került egy símúzeum, mely az ország egyetlen sítörténeti múzeuma, ahol a sátoraljaújhelyi sí sport tradicionális fejlődése tekinthető meg.

 

Tanösvény

A Kalandpark minden réteget és kikapcsolódni vágyót, így a természetszerető és túrázó embereket is várja egy 15 állomást magába foglaló tanösvény rendszerrel.A tanösvény Zemplén csodálatos növény és állatvilágát, földtörténeti és geológiai érdekességeit, történelmi, irodalomtörténeti értékeit hivatott bemutatni akár komplex tanóra csomag keretében is.

 

Libegő

A Kalandpark megközelíthető Magyarország leghosszabb 2001. december 21-én átadott ülőszékes libegőjével. A pálya hossza 1332 m, tengerszint feletti magasság 250-480m, a feljutási idő 19 perc és közel 200 utast tud szállítani egy időben. A libegő felső állomásánál egy újonnan épült kilátóból lehet megcsodálni Zemplén fővárosát, Sátoraljaújhelyt. A Kilátó esti órákban éjszakai fényben pompázik.



Bővebb információk: www.zemplenkalandpark.hu

Kazinczy Dániel (Kazinczy Ferenc nagyapja) 1739-ben vette zálogba dr. Perényi Antalnétól. Ezért Kazinczy Ferenc gyermekkora és ifjúsága jelentős részét itt töltötte. A legfogékonyabb gyermekkor, a jellemformáló idő, az ifjúkori évei, méltatlan feledésbe borítva és háttérbe szorítva, a kevésbé ismert abaúji - zempléni falucskához, Alsóregmechez kötik a költőt. Itt van a szülői ház, ahonnan először próbálgatja szárnyait az ifjú, a Bózsva és a Ronyva völgyében, bárha ennek nincs "halma", mégis, a fiatalkorban ez az otthon, a menedék.

 A Kazinczy-kúria helyét napjainkban egy emlékhely jelöli. A község központjában kapott helyet a Kazinczy-emlékliget, melyből kiemelkedik a Kazinczy Ferencet ábrázoló szoborportré (Pál Mihály alkotása).

Chászidok Zemplénben - Teietelbaun Mózes rabbi
 

Teietelbaun Mózes rabbi egy chászid rabbi volt. Kik is a chászidok?

A chászidizmus a népből fakadt mozgalom: Kelet-európában keletkezett a XVII. század közepén. Szefárd rítus szerint imádkoznak. Szigorúan megtartották a parancsokat, ugyanakkor nyilvánvaló örömmel, dallal, tánccal, énekkel és, a szeszes italt sem megvetve élték mndennapi életüket. Teietelbaun Mózes, ak 1808.-ban lett Sátoraljaújhelyben rabbi. Rabbi Mose Prezemyslben született (1759), ősei neves tóramagyarázók és halachikus tekintélyek. Sátoraljaújhelyben történt székfoglalója után (1808), itt is megszerkesztette a közösség tagjaitól elvárt kötelmeket. Főként a szombattartást és a rituális háztartást illetően. Ellene volt minden szabadon viselkedésnek, mely ekkortájt divat volt az ifjúság körében. Rabbiságának tizedik évében, már jól egybeforrt chászid közösség alakult ki. Sokan látogattak el tanulni Sátoraljaújhelybe a nagytekintéjű rabbihoz, még többen keresték fel kéréseikkel. Gyógyításainak híre messzire eljutott. Az egyik gyógyítása többszörösen is nevezetessé tette őt. Kossuth Lajosról van szó, aki gyermekkorában Sátoraljaújhelyen tanult a Piarista gimnáziumban.. A gyermek Kossuth Lajos megkapta az akkori kor egyik szörnyű betegségét, amit akkor torokgyíknak neveztek és a gyógyulás szinte reménytelen volt. A mama a lakásuktól nem messze lakó Cadikhoz (Igazhoz) fordult segítségért. A rabbi tanítványai feljegyezték, hogy a mester hetekkel ez előtt emlegetni kezdte, hogy Őt egy nagy ember fogja meglátogatni. Ehhez képest bevittek hozzá egy alélt beteg gyereket, akit a rabbi nagy tisztelettel fogadott. A gyermek torkát petróleummal ecsetelte, ehhez, a nevét, tartalmazó áldást mondott. A gyermek meggyógyult és a mama ekkor már az apával ment a gyermekért. A rabbi közölte az apával, hogy "egy nagy embert adtak az országnak, az egész nemzet zászlaját fogja vállain hordozni."

A Mose jesivájában sokan fordultak meg. Ifjak és idősek egyaránt, mindenki, aki tanulni vágyott. Magyarországról és külországból egyaránt. Egyik ilyen látogató Komáromból érkezett, Alexander rabbi. Aki itt tartózkodása közben egy szombatot követően rosszul lett és meghalt. Itt temették el. És amikor eljött az Újhelyi rabbi ideje is, úgy rendelkezett, hogy Alexander rabbi közelébe temessék. Teietelbaun Mózes 82 évesen adta vissza lelkét teremtőjének 1842. június 16.-án (Tamusz hó 28.-án) szent szombat napján. Ezrek vettek részt a temetésen. Szeme nem homályosult el és szellemi frissessége soha nem hagyta el. Három héttel később a Szentegylet elhatározta, hogy sírja fölé építményt, (Ohelt) emelnek, ami átalakítva ugyan,  de az eredeti köveket tartalmazva ma is áll. Benne három sír található, Mózes rabbi, a felesége (Rebecen) és Alexander rabbi sírja. A sírok előtt ládák találhatók, amibe a hívek cédulákon kívánságaikat kéréseiket juttatják el ma is a rabbihoz. A temető mindenki által látogatható, a helyhez méltó öltözetben, a férfiak részére sapka kötelező, az asszonyoknak szintén illik elfedni a fejüket és vállukat. A lányok részére csak a vállak elfedése illő, számukra a kendő nem kötelező.

Az országban egyedülálló történelmi emlékhely a Szárhegyen található Magyar Kálvária emlékmű rendszer, melyhez pompás hegyi úton juthatunk el. Amint az erdőben a Magyar Kálvária bejáratához érünk, gyönyörű kilátás nyílik szép városunkra. A magasból láthatjuk a települést kettészelő határt, az elszakított területeket. 1934 és 1938 között készült el a 3 építményből (Országzászló, Magyar Kálvária, Szent István Emlékkápolna) álló Magyar Kálvária emlékmű rendszer. Megépítésének célja és feladata az volt, hogy Jézus szenvedéstörténetének analógiájára kifejezze a Trianon okozta magyar fájdalmat.

 A kálváriajárás során a Magyar Kálvária bevezető kapujától és Csonka-Sátoraljaújhely táblájától elindulván a látogatók egy-egy stációnál megállván felidézhették gondolatban az egykori történelmi Magyarországot és emlékezhettek az elszakított városokra. A keresztény kálváriák 14 stációja Krisztusnak Pilátus házától a Golgota hegyéig vezető szenvedés és a fájdalom útját, a Magyar Kálvária a Trianon okozta fájdalmat és sebet idézi. A „keresztjárás” úti célja itt a jézusi Golgotához hasonlóan az Országzászló, mely a határon túlra került magyaroknak hirdette a hitet a magyar újjászületésben. A 19. századtól kezdődően a kálváriák építészeti megoldása két egységből állt: a kálváriából és a kápolnából. Az utóbbi megépítésével zárták Újhelyben is az emlékmű rendszert.

 A kettős szentév alkalmából emelt Szent István Emlékkápolna feladata az elkerült területek visszacsatolásában való remény kifejezése is volt. Az országban sehol másutt nem építettek hasonló emlékművet, de sehol másutt nem volt ily nyilvánvalóan igazságtalan az új határ kijelölése.

Feltöltés alatt...

A múzeum 1981-ben nyílt meg, - Mondok Tamás és Rákosi Ferenc Ybl-díjas építészek tervei alapján - a külön múzeumi célokra emelt épületben. A kétszintes Porcelánmúzeumban kronologikusan felépített kiállítás mutatja be a hollóházi porcelángyártás történetét a kezdetektől napjainkig. A kiállítás a Hollóházi Porcelángyár története mellett Szász Endre festőművész, grafikus porcelánképeit mutatja be. A múzeumban működik az Alkotócentrum, mely egy interaktív porcelánfestő műhely, az idelátogató tehetségének kipróbálására.

Pálházán található Európa egyetlen olyan ásványmúzeuma, ahol a perlit ilyen sokféle feltalálási formájában tekinthető meg. A kiállításban szerepel bányászásának, feldolgozásának bemutatása ill. a készülő félkész- és késztermékek széles skálája. Magyarország egyetlen perlitbányája Pálházán található. A pálházai perlitbánya 1959 óta működik. Közvetlenül a bánya melletti előkészítő üzemben történik a perlit őrlése, szárítása és osztályozása a vevők igénye szerint. Hegyközben Pálházán és környékén lelhető fel a perlit, a riolit egy különleges szürkés-fehér színű, apró gyöngyszerű változata.

A tisztelt látogató a falakon mintegy nyolcvan vadászati trófeát láthat. Az első pillantásra szembeötlik, hogy az igen gyenge agancsoktól kezdve, végül egy kapitális bika agancsához jut el vagy az őzbakok között egy sincs, amely "szépségdíjas" lehetne. A kiállítás Rácz Sándor, nyugalmazott fővadász négy évtizedes, igen gazdag szakmai pályafutásának áttekintésére ad lehetőséget, s ezen a kiállítás címe talán az lehetne: "A szarvas selejtezése"

Kazinczy egykori gyümölcsöskertje helyén új, a XXI. századot képviselő épülettel gyarapodott 2007-ben a Kazinczy Emlékpark , melyet amagyar nyelvnek emeltek. Évente rengetegen látogatnak el egyénileg és csoportokban Magyarország minden részéből Kazinczy széphalmi sírjához és a közelben lévő emlékcsarnokba, érkeznek látogatók az ország határain kívülről is. Széphalom vonzását tovább növelte az  hogy itt valósult meg egy előadóteremmel is rendelkező közgyűjtemény, a magyar nyelv országosan egyedülálló múzeuma. A kiállítások a magyar nyelv több mint ezeréves történetét mutatják be időrendben: nyelvemlékeinket, kódexeinket, nyelvtankönyveinket, szótárainkat, szakfolyóiratainkat, jeles íróink kézírását, a nyelvtudósok arcképeit. Az épület az Ybl-díjas Radványi György építészmérnök terve alapján készült.

A Magyar Nyelv Múzeuma küldetése az, hogy a hely adottságait, a genius loci kisugárzását is hasznosítva a magyar nemzeti műveltség egyik alapértékét, az anyanyelvi kultúrát közvetítse a látogatókhoz. A múzeum olyan tematikus közgyűjtemény, amely a magyarul beszélő közösségek teljes körére kiterjeszteti érdeklődését az ország határain belül és kívül. Szemlélteti, miképp kerültünk és kerülünk kölcsönhatással járó folyamatokba a történelmünk során velünk élő, nyelvi hatásokat is közvetítő más közösségekkel; s hol a helye a magyarnak. Mint minden múzeum, ez is értékeknek a megőrző helye. Gyűjtőkörébe tartoznak az írott, képi és hangzó dokumentumok a nyelvtörténet különböző korszakokból; a magyar nyelven alkotók művei, a nyelvváltozatok jellemzői, a szép magyar beszéd kiváló művelőinek megszólalásai; a magyar nyelvvel foglalkozó alapművek, kézikönyvek, folyóiratok, a magyarországi többnyelvűség dokumentumai.

Az emlékcsarnok Kazinczy-kiállítása és a múzeumnak a magyar nyelv történeti útját bemutató állandó kiállítása mellett a többféle térszerkezet kialakítását lehetővé tévő előadóterem, az ovális kisterem, a szemináriumi helyiség és a kutatóhelyek kínálnak lehetőséget friss, tevékenykedő alkalmi foglalkozásokra, időszaki programokra. Hangversenyek, irodalmi estek, matinék számára van hely, tudományos konferenciákat, kulturális találkozókat szerveznek az intézmény profiljának megfelelő témakörben. Vonzó eseményekre a szabad téren is sor kerül, kellemes séta tehető a parkban a természeti értékek megfigyelésével.

Titkok titka. A magyar nyelv múltja, jelene és jövője

Titkok titka. A magyar nyelv múltja, jelene és jövője címmel épült meg A  Magyar Nyelv Múzeuma nagyszabású, interaktív állandó kiállítása, a széphalmi intézmény legfontosabb tartalmi egysége. A tárlat alapcélja az, hogy a 21. század igényeinek megfelelően, a kor technikai lehetőségeit felhasználva, gyerekeket és felnőtteket egyaránt megmozgató, ismeretterjesztő módon tudományos és kreatív, ösztönző módon játékos formában mutassa be nemzeti kultúránk alapjának: anyanyelvünknek a titkait, szépségeit és történetét.

A magyar szó világa (állandó kiállítás)

A múzeum 2009-ben megnyíló állandó kiállítása a magyar nyelv múltját, jelenét és jövőjét mutatja be. Ennek főbb állomásai: A magyar nyelv a világ nyelvei között, Nyelvünk múltja, Nyelvjárásaink, Szaknyelvek, szleng, e-nyelv, Anyanyelvünk életereje. A kiállítás bemutatja a magyar nyelv főbb nyelvtani, szókészlettani jellemzőit is. A kiállítás egyes epizódjai kis „kincsesházakban” foglalnak helyet, és csábítják nyelvünk búvárait.

Akadémiai Terem

2009. október 27-én megnyílt A Magyar Nyelv Múzeuma Akadémiai Terme. Kazinczy Ferenc rajza (a Magyar Tudós Társaság „kerekasztaláról”) ihlette a nyelvmúzeum ovális alakú, bástyaszerű épületrészét. A terembe most egy nagy asztal került, 28 székkel, kis obeliszkekre vésett nevekkel: ezzel állítunk emléket a Tudós Társaság (a Magyar Tudományos Akadémia) tagjainak, Teleki József elnöknek és a huszonhét tagnak. A falon gróf Széchenyi Istvánnak, illetve Hébének, az ifjúság és tudás istennőjének, az Akadémia jelképének festménye látható, továbbá huszonegy magyar író és költő arcképe, valamint idézetek, vallomások a magyar nyelvről.

A magyar nyelvújítás (állandó kiállítás)

„Kivívánk a szép tusát" A magyar nyelvújítás címmel új kiállítás nyílt A Magyar Nyelv Múzeumában. A tárlat a Pásztor Emil Galérián kapott helyet; a galéria a nyelvmúzeum ötletadójának, az egri tanárképző főiskola volt tanárának, dr. Pásztor Emilnek a nevét viseli. A nyelvújítás-kiállítás a felvilágosodás kori magyar nyelvújítást, illetve annak előzményeit és következményeit mutatja be szemléletesen: színes képekkel és tartalmas szövegekkel. A kiállítás egyik "látványossága" egy régi rádió, melyből a Kossuth Rádióban évtizedeken át sugárzott, Édes anyanyelvünk című műsor 1985. június 16-án lejátszott adása: Lőrincze Lajos hangja szól.

Magyar Örökség: a „Beszélni nehéz” anyanyelvi mozgalom

2009. október 16-án új kiállítás nyílt A Magyar Nyelv Múzeumában. A Magyar Örökség: a „Beszélni nehéz” anyanyelvi mozgalom című tárlat a magyar beszédművelési mozgalom történetét mutatja be Péchy Blanka 1960-as kezdeményezésétől egészen napjainkig.

 Könyvek, emlékplakettek, oklevelek, újsághírek és fényképek adnak hírt a mozgalom előzményeiről, a Kazinczy-díj Alapítványról, az anyanyelvi ifjúsági versenyekről, a beszéd- és magatartáskultúra szervezeteiről, a beszédművelési rádió- és televíziós műsorokról, a hangzó beszéd tudományáról.