Érdekességek

A folyton változó felszín

A vulkanikus eredetű Zempléni-hegység a Kárpátokat idézik, kisebb-nagyobb kúppá kopot tűzhányók, keskeny völgyek, és üledékes kőzetek által fedett alacsonyabb dombhátak változatos vidéke.

A hegység geológiai érdekessége a több helyen is előforduló nagy kiterjedésű kőtenger. Több helyen találkozhat a látogató a szél és az eső által pusztított, alakított 'kőszobrokkal' is, amelyek közül a legszebbek nevet is kaptak (pl. a Rákóczi-kő). A hegycsúcsok, kilátósziklák és bércek tetejéről varázslatos látvány tárul a túrázó elé. Ilyen pl. a Nagy Péter-mennykő, vagy a Sólyom-bérc.

A Zempléni-hegység geológiailag a Kárpátok északi vonulatának belső karéjához tartozik. A Kárpátokat idézik a meredek gerincek, a mély szurdokszerű völgyek, és a vulkáni működés nyomán létrejött kúpsorok csakúgy, mint a máig hatalmas kiterjedésű, egybefüggő – majdnem kilencven százalékos borítottságot adó – erdők.

Az apró rovarok is feltűnő domborzati képződményeket alkotnak. Az erdei hangyák gyakran az 1m-t is meghaladó magasságú bolyt építenek. Fölfelé haladva az út mentén több hangyaváros is hirdeti, hogy mire képes ez az apró rovar.

 

 

A világ urai, az ízeltlábúak

Igazi urai a kék bolygónak, ugyanis ők teszik ki a Földön élő élőlények (kb. 1,9 millió növény-, állat-, gomba- és mikrobafaj) 2/3-át (820 ezer faj). Mikroszkopikus és akár kétméteres képviselői vulkáni gejzírkürtőtől a jégmezőkig, a legsötétebb barlangoktól az ember házáig mindent benépesítenek. Sokakban félelmet keltenek ezek a csodálatos lények, pedig ártalmatlanok, valamint forma- és színviláguk egyszerűen káprázatos.

 

 

Gombák

A gombák általában telepes felépítésű, fotoszintetizáló pigmenteket nem tartalmazó, kitintartalmú sejtfallal rendelkező élőlények, melyek az élővilág egy önálló országát alkotják. A gombák a szárazföldi körülményekhez alkalmazkodtak. Többnyire korhadékokat, az elpusztult élőlények maradványait fogyasztják, de a gazdanövényekkel szimbiózisban, azok gyökerén keresztül táplálkozva is élnek. Egy részük parazitaként fejlődik az élő gazdaszervezeten. Szaporodásuk rendszerint a széllel szállítódó spórákkal történik. Jelenleg kb. 100 000 fajukat ismerjük, de becslések szerint akár 1,5 millió eddig ismeretlen gombafaj is létezhet. Bár a gombák nagy része ehető, igazán kellemes étkezési gombafaj csak kevés létezik. A Zempléni-hegység és a Hegyköz tájain viszont az év minden szakában teleszedhető a kosár ízletes gombával.

 

 

Szárnyaló világ

A kevésbé háborgatott és változatos természeti környezet gazdag madárvilágot vonz. Az alföld és a hegyvidék találkozása mezei, vízi, és erdei madarak számára egyaránt kedvelt élőhely.

A Zempléni hegység madárvilága a zavartalanságnak köszönhetően, igen értékes. A gyakori fekete harkályon, zöld küllőn, macskabaglyon túl, rendszeresen költ a császármadár és a fekete gólya is, a patakvölgyekben több helyen fészkel a veszélyeztetett vízirigó. A védett ragadozó madarak közül a hegység belső, zárt erdőségeiben kerecsensólyom, uhu, parlagi- és szirti sas költ. Különösen érdekes, hogy időszakonként keletről megjelenik és több párban is költ az uráli bagoly. Az énekesmadarak közül elsősorban a pinty, a zöldike, a különféle cinege (szén, barát és kékcinege), tengelic és erdei pacsirta él az erdőkben.

Nyári madarak a barázdabillegető, a fecskék (sarlós-, füsti- és molnárfecske), a kakukk és a sárgarigó. Télen viszont hajnalmadárral, rigókkal (örvös, szőlő- és, fenyves rigó), cinegékkel (fenyves-, búbos cinege) találkozhatunk.

Január 2018
H K Sze Cs P Szo V
02
03
08
09
10